Jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását a Gyulafehérvári Érsekségnek. Az MTI közölte a hírt május 26-án.
A híradás értelmében a május 25-én, kedden kimondott ítélet kivonatát május 26-án, szerdán közölték a bíróság honlapján. A bejegyzés szerint a bírói testület megalapozatlannak találta az érsekség fellebbezését az elsőfokú ítélet ellen. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza az MTI-nek elmondta: a keddi tárgyaláson arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket. Azt például, hogy a könyvtárat létrehozó Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt. Azt, hogy az értékes tulajdont a korabeli polgári törvénykönyv szerint telekkönyvezték, amely nemcsak a tulajdon szerinti, hanem a rendeltetés szerinti telekelést is megengedte. Így került a Csillagda bejegyzés a könyvtárat és csillagvizsgálót magában foglaló épület tulajdonosához. Komáromi Attila elmondta: a román állam nemcsak az épület, hanem a gyűjtemény visszaszolgáltatását is elutasította, utóbbit indokolás nélkül. A Batthyáneum esetében az épület csupán “a doboz”, a benne található gyűjtemény az, ami felbecsülhetetlen értékű.
A BATTHYÁNEUMOT 1798-BAN ALAPÍTOTTA GRÓF BATTHYÁNY IGNÁC ERDÉLYI PÜSPÖK, MIUTÁN 1780 JÚNIUSÁBAN ERDÉLYI PÜSPÖK LETT. AZ 1783-BAN II. JÓZSEF ÁLTAL FELOSZLATOTT TRINITÁRIUS REND GYULAFEHÉRVÁRI TEMPLOMÁT ÉS KOLOSTORÁT ÁTALAKÍTTATTA A „TUDOMÁNY SZENTÉLYÉVÉ”. BATTYHÁNY PÜSPÖK KÖNYVGYŰJTEMÉNYE ALAPJÁT ITÁLIÁBAN VÁSÁROLT TÖBB EZER KÖTETES KÖNYVTÁR KÉPEZI. ÉRTÉKES ŐSNYOMTATVÁNYOK ÉS 10-15. SZÁZADI KÉZIRATOK KERÜLTEK BATTHYÁNY BIRTOKÁBA. 1795-BEN MEGVÁSÁROLTA MIGAZZI KRISTÓF ANTAL BÉCSI ÉRSEK, VÁCI PÜSPÖK TÖBB EZER KÖTETES KÖNYVGYŰJTEMÉNYÉT; KOLOZSVÁRRÓL ÁTVITETTE GYULAFEHÉRVÁRRA A PÜSPÖKI NYOMDÁT ÉS AZ INTÉZMÉNY FÖLDSZINTI HELYISÉGEIBEN MŰKÖDTETTE. GRÓF BATTHYÁNY A GYARAPODÓ INTÉZMÉNYNEK ADOMÁNYOZTA A KÉZIRATOKBÓL ÁLLÓ MAGÁNGYŰJTEMÉNYÉT IS, EGYETEMI CÉLZATÚ CSILLAGÁSZATI OBSZERVATÓRIUMOT RENDEZETT BE 1794-BEN. AZ INTÉZMÉNY AZ IDŐK SORÁN VALÓSÁGOS MÚZEUMMÁ VÁLT, A MEGELŐZŐ KOROK ÍROTT SZELLEMI ÉRTÉKEINEK KINCSES LENYOMATÁVÁ. A BATTHYÁNY-GYŰJTEMÉNY EGYHÁZIAK HAGYATÉKÁVAL, ADOMÁNYAIVAL FOLYAMATOSAN GYARAPODOTT (KÖZTÜK BEKE ANTAL, BUCZY EMIL, FOGARASY MIHÁLY, KOVÁTS MIKLÓS, LÖNHART FERENC, MAILÁTH GUSZTÁV, TEMESVÁRI JÁNOS ADOMÁNYOZTAK). 1912-BEN KÖZGYŰJTEMÉNNYÉ NYILVÁNÍTOTTÁK, MAILÁTH GUSZTÁV KÁROLY PÜSPÖK EGYHÁZMŰVÉSZETI MÚZEUMMAL EGÉSZÍTETTE KI. A KÖNYVTÁRBAN 927 KÖTET KÉZIRAT ÉS KÓDEX (1122 MŰ), 565 ŐSNYOMTATVÁNY VAN: EZ A ROMÁNIA TERÜLETÉN TALÁLHATÓ KÉZIRATOS LATIN KÓDEXEKNEK 80, AZ ŐSNYOMTATVÁNYOKNAK 50 SZÁZALÉKA.
1949-ben a román állam a gyűjteményt lezárta, 1950-ben államosította, azóta Románia nemzeti könyvtárához tartozik, annak közlése szerint a Batthyány Könyvtár magját Batthyány Ignác 18000 bibliográfiai egységből álló magángyűjteménye képezi, amelyik (Kr.u.) 9. századból és későbbi korokból származó kéziratokból és nyomtatványokból áll. A Batthyáneum számos könyvtári ritkasága közt a legnagyobb értékű a Codex Aureus, a lorschi bencés apátságban 812-ben arany betűkkel írt Máté- és Márk-evangélium. A Gyulafehérvári-kódexben glosszaként maradt fenn a Gyulafehérvári sorok nevű magyar nyelvemlék (1310–1320), a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék.
Komáromi Attila a bíróságon érvként említette, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról korábban rendeletet fogadott el a román kormány, mely ma is érvényben van. Mindezek nyomán valószínű, hogy az érsekség ismét az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a jogi küzdelmet. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását.
Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel visszaszolgáltatta az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de a román állam intézményei a restitúciót azóta sem hajtották végre. A romániai restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon.
Batthyány Ignác püspök 1798-ban, kevéssel halála előtt úgy végrendelkezett, hogy a katolikus egyházra és “Erdély provinciára” hagyja a gyűjteményt. Ezt a kifejezést értelmezik úgy a román politikai körök, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. A katolikus egyház szerint viszont egyértelműen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti a végrendeletben szerepelő megnevezés.
2018-ban a táblabíróság elutasította a Jakubinyi György érsek által képviselt gyulafehérvári főegyházmegye keresetét, amelyet az főegyházmegye azt követően terjesztett be, hogy a román kormány egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős restitúciós bizottsága elutasította az érsekség visszaszolgáltatási kérelmét, azt állítja a román állam, hogy Batthányi püspök nem(csak) az egyházra, hanem Erdélyre hagyta a könyvtárat, Erdély ma Románia része, ezért a román államot illeti meg a tulajdonjog.
