KRISZTUSBAN SZERETETT KEDVES HÍVEK!
„Ne feledjék tehát az állampolgárok, hogy a közjó érdekében joguk és egyben kötelességük a szavazás szabad lehetőségével élni.” (Gaudium et spes, 75.) A II. Vatikáni Zsinat tanítása szellemében buzdítom a kedves híveket és minden jóakaratú embert, hogy szeptember 27-én vegyen részt a helyhatósági választáson: közösségének, népének, egyházának sorsáért és jövőjének alakításáért felelősséget vállalva, járuljon az urnákhoz és szavazzon!
Világi elöljáróink megválasztásának lehetősége az Alkotmány által biztosított állampolgári jogunk, amellyel élnünk kell, hiszen a választáson való részvétel nem egyszerűen politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelességünk is. Tévhit az, hogy az egyháznak, a vallásnak semmi köze a politikához, ellenkezőleg, szorosan összefüggnek. A politikai értékrendek és irányelvek, amelyek egy állam rendszerét meghatározzák, kihatással vannak az egyház működésére, a vallási élet gyakorlásának lehetőségére. Jól tudjuk, milyen, amikor tiltják a templomba járást, elmarasztalják vagy éppen büntetik a vallás gyakorlását. Napjainkban is a világ számos helyén üldözik a keresztényeket, lelki és fizikai erőszakkal akadályozzák, ellehetetlenítik vagy éppen kioltják a krisztuskövetők életét. Isten nagy kegyelme számunkra az, hogy mi itt és most egy olyan országban élünk, ahol szabadon járhatunk templomainkba, békésen élhetjük meg hitünket. Hálásnak kell lennünk a Jóistennek ezen ajándékáért, és hálánkat éppen azzal fejezhetjük ki, hogy élünk a nekünk adatott választási lehetőségekkel. Bár jogos lehet sokak kiábrándultsága, keserűsége – az évtizedek óta tartó politikai zűrzavar, hatalmi harcok, be nem váltott kampányígéretek, megoldatlan szociális vagy éppen kisebbségi problémák és megannyi más ok miatt –, ez a csalódottság azonban nem tehet közömbössé. Az érdektelenség és a tétlenség ellentmond Istenbe vetett hitünknek és a cselekvő szeretet parancsának. Kötelességünk választani a „nekem mindegy”-magatartás és a tettekben megnyilvánuló felelősségvállalás között. Egy apró, pecsételő mozdulatunk egész közösségünkre és jövőnkre hatással van. Gondoljunk a gyermekekre, a most felnövő nemzedékre: az ő sorsukról is döntünk a helyhatósági választás napján leadott szavazatunkkal. Ma rajtunk múlik az, hogy milyen lesz az ő holnapjuk.
Istent szerető, hívő emberként felelősek vagyunk magunkért, egymásért és az utánunk jövőkért. Ezért nem lehet közömbös számunkra sem egyéni, sem közösségi életünk szempontjából, hogy kik képviselik a közéletben értékeinket, célkitűzéseinket. A településvezető-jelöltek közül azoknak szavazzunk bizalmat, akik fontosnak tartják a békességet, az igazságosságot, a szolidaritást, a keresztény erkölcsöt és kultúrát, akik tisztelik és óvják a teremtett világot, képviselik és védelmezik a kereszténység és népünk értékeit, akiket rátermettnek és tisztességesnek ismerünk.
Bár a jelenlegi járványhelyzet félelemre és az urnáktól való távolmaradásra adhat okot, a részvételi szabályok betartásával és felelősségteljes védekező magatartással legyünk jelen e jövőt alakító eseményen, elővigyázatosan és lelkiismeretesen.
Isten Szolgája Márton Áron püspök 1940. december 21-én közzétett felhívása nyolc évtized után is aktuális a számunkra: „Választások alkalmával szabadságában áll mindenkinek, sőt kötelessége, hogy az Egyház álláspontja és a keresztény jó erkölcsök szempontjainak betartásával szavazatát lelkiismerete szerint adja le.” Bízom a kedves hívek felelős és tettre váltott döntésében, hogy részt vesznek a választáson, ezáltal is tanúságot téve arról, hogy egyenként és közösségként is Isten országát akarjuk építeni. Ehhez küldöm szeretettel főpásztori áldásomat:
Dr. Kovács Gergely
érsek
