Marton József vezetésével indult el a kolozsvári BBTE RK Teológia Karán a doktori képzés, ő az egyik alapítója az Ökumené doktori iskolának, 35 jelöltet kísért végig a kutatómunka sűrűjén át a doktori cím elnyeréséig. Szeptember 14-én utolsó tanítványa is megszerezte a tudományos címet.
Veres Stelian A kolozsvári Szent Mihály plébánia plébánosai a 18–19. században címen írt, több mint 400 oldalas dolgozata nyilvános védése a rendkívüli helyzetben online történt, a vezetőtanár mellett Báthory Lajos kolozsvári történész, Holló László, a kar tanára és Gárdonyi Máté, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára véleményezték a munkát, és tették fel kérdéseiket, amelyekre a jelölt kielégítő válaszokat adott, ezzel bizonyítva a témában való jártasságát, a részletekre kiterjedő felkészültségét. Mindez nem is csoda akkor, amikor Veres Stelian a doktori munkája megírásához szinte 200 levéltári dobozt nézett át, keresve a témájához releváns korabeli dokumentumokat, a csak részben rendszerezett kolozsvári plébániai gyűjtőlevéltár anyagait: leveleket, feljegyzéseket, iratokat, jegyzőkönyveket, majd válogatta azokat, és témák szerint osztályozva alakította ki a dolgozat szerkezetét.
Mint elmondta, a cél a kolozsvári Szent Mihály-plébánia életének bemutatása volt a plébánosok egyházi és közéleti tevékenységének szemszögéből. Arról is képet ad a munka, milyen elvárások alapján került egy-egy pap a kolozsvári Szent Mihály egyházközség élére, hogyan választotta az olykor félszáz jelölt közül ki a számára alkalmasnak tűnőt az egyházközség képviselőtestülete, majd a három legtöbb szavazatot kapott közül hogyan döntötte el a püspök, kit nevez ki plébánosnak. Hiánypótló munka Veres Steliané, ezzel a témával és ezzel a korszakkal még senki nem foglalkozott, az alapos levéltári munka pedig felszínre hozott jó néhány eddig nem ismert összefüggést, részletet. Ahogyan az egyik bíráló, Gárdonyi Máté elmondta, a dolgozathoz 21, eddig nem publikált dokumentum tartozik függelékként, amelyeket szintén részletes magyarázat, értelmezés kísér. Mindezzel a doktori címet kiérdemelt jelölt betekintést nyújtott, hogyan hatott a város életére a plébánia, az egyház, és hogyan épült bele Kolozsvár arculatának formálásába a maga valláserkölcsi hatásával, építészeti megvalósításaival, kulturális, művészi szempontból irányt szabó törekvéseivel.
Bodó Márta, 2020. szeptember 14., Romkat.ro
