„Az Isten egymagában mindenre képes, mégis úgy látta jónak, hogy rád is számítson és elhívjon egy új feladatra”. Többek között ezzel a gondolattal búcsúztattak el Rómából, hozzátéve, hogy az igazi pásztor Jézus példáját követi, aki szolgai alakot vett fel: „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2,8).

Köszönettel tartozom a jó Istennek, aki számít rám és meghívott az Ő szolgálatába. Jézus szavára Péter apostol mindaddig képes volt járni a vízen, amíg hittel tekintett Mesterére. Pappászentelésemkor ezt a szentírási jelenetet választottam mottóként, a „Jézus így szólt: Jöjj!” idézet által. Adja meg a Mindenható mindannyiunknak az erős és sziklaszilárd hit kegyelmét!

Köszönet a Szentatyának, Ferenc pápának és az ő képviselőjének Miguel Maury Buendía apostoli nunciusnak, akik a tavaly június elseji apostoli látogatás által kiemelten tanúsítják a főegyházmegyénk iránti szeretetet, személyes gondviselést.

Köszönet minden jelenlevő püspöknek, hogy velünk együtt imádkoztak. Különösen a felszentelést végző Gianfranco Ravasi bíborosnak, aki a Kultúra Pápai Tanácsának elnökeként több mint 12 évig volt elöljáróm, és a két társszentelőnek, Jakubinyi György és Miguel Maury Buendía érseknek.

Jakubinyi György érseknek és Tamás József püspöknek, a főegyházmegye papsága és hívei nevében is köszönöm mindazt, amit az elmúlt évtizedek alatt tettek a főegyházmegyéért. Hála és köszönet érte. Mindketten szeretettel biztosítottak, hogy támogatni fognak most kezdődő szolgálatomban, ígérem imáimat és odafigyelő szeretetemet.

Szeretettel köszöntöm a paptestvéreket, közöttük volt szemináriumi tanáraimat és évfolyamtársaimat.

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a testvéregyházak és a felekezetek képviselőit, akik az egység építésének szellemében itt vannak közöttünk. Salut cu drag reprezentanții bisericii surori, prezenți în spiritul construirii unității.

Köszöntöm a szülővárosomból, Kézdivásárhelyről érkezetteket, volt osztálytársakat, ismerősöket, barátokat, rokonaimat, különösen édesanyámat, édesapám helyett kereszttatámat, öcsémet és húgomat, családdal együtt.

Tisztelettel és hálával köszöntöm a civil élet központi és helyi képviselőit, akik az országból és a határon túlról érkeztek. Köszönöm, hogy együtt ünnepeltünk; kérem, hogy ugyanígy dolgozzunk is, együtt. Doresc sa mulțumesc reprezentanților autorităților locale și centrale, pentru prezența lor și pentru sprijinul acordat; să mergem împreună!

Szeretettel köszöntök minden jelenlévőt, a több ezer zarándokot, híveinket, akik nem jutottak be a székesegyházba és a hideg időjárás ellenére is fegyelmezetten, imádságos lélekkel kapcsolódtak be a szentmisébe.

A köszönő szavakat hosszasan kellene folytatnom, hiszem, hogy megértik, ha nem sorolok fel mindenkit: sokan dolgoztak az éjt szó szerint nappallá téve, hogy az ünnep ilyen szép legyen és vendégeink itthon érezzék magukat, hogy a liturgia felemelő legyen. Külön köszönet a szentmisén szolgálatot teljesítőknek, az önkénteseknek, mindenkinek. A Duna TVnek és az Erdélyi Mária Rádiónak köszönhetően sok ezren kapcsolódtak be imánkba. Mindenkinek szívből jövő Isten fizesse!

*

Szentbeszédében Ravasi bíboros mintegy felvázolta azt, ami életprogramként küldetésem és feladatom: jó pásztorként viselni gondját a nyájnak, olyanként akinek ismerik hangját a juhok. Kányádi Sándor gondolata jut eszembe, aki így fogalmaz: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet” (Játszva magyarul, 1974). Aki megért s megértet…

A pap minden szentmisében Krisztus áldozatul adott testét és kiontott vérét mutatja föl: „Őáltala, Ővele és Őbenne…”. Nem lehet annál tökéletesebb dicsőítést adni az Atyának, mint amit Jézus adott a kereszten, ahol teljesen kiüresedett, ahol engedelmes volt mindhalálig, tökéletesen az Atya akaratát tette. Ezért is választottam ezt püspöki jelmondatomként.

Püspöki címerem nem szorul különösebb magyarázatra: kinevezésem dátumán túl, további szoros kapocs Isten szolgája Márton Áron püspökhöz. Kezemben az ő pásztorbotját tartom, amelyet Majláth püspöktől vett át. Teszem ezt azzal a nagy tisztelettel, amelyre engem és mindannyiunkat szentéletű Áron püspökünk öröksége kötelez.

Járjunk együtt! Erre biztat Ferenc szentatyánk, de Áron püspök is: „meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén” (Püspöki beköszönő beszéd, 1939.3.31.).

Nagy kiterjedésű főegyházmegyénkre jellemző a sokszínűség, a sokféleség. Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni. Járjunk együtt!

Erre hívok meg mindenkit szeretettel, közvetlen munkatársaimmal együtt: általános helynök Lukács Imre Róbert bírósági helynők, irodaigazgató és érseki titkár Hurgoi János, a szerzetesekért felelős érseki helynök Fr. Urbán Erik ofm tartományfőnök. További intézkedésig minden más tisztség a jelenlegi marad.

Isten bőséges áldása kísérje mindannyiunk munkáját!