A források szerint 1873-ig Ozsdola filiája volt, 1873-tól Bereckhez tartozott. 1915. július 1-jétől lett önálló plébánia. Első plébánosa Péterfi Béla volt. A plébánia hatáskörébe tartozott egy népiskola is, amelyről számadást vezettek, és amelynek az ún. Népház adott otthont, ami 1896-ra készült el. A mostani templom építését 1890 júniusában kezdték el, és 1893-ban fejezték be Bálint László plébános idejében. A templom építését a Státus a vallásalapból támogatta, melynek kivitelezését Landt József vállalkozó kezdte el, majd annak halála után Kreigher Péter folytatta. A templom és a plébánia fenntartását szántóföldek, kaszálók és erdők szolgálták. Az államosításkor csak az erdőt vették el, a kaszálók és szántók megmaradtak egyházi használatban. Ez nagy segítséget jelentett az 1989-es változásig. Közel 10 ha szántóról és kaszálóról van szó, amelynek egy bizonyos része misealapítvány és adományozás útján került a plébánia tulajdonába. A kimutatások szerint 1907–1925 között létezett szentmisealap, templomi alap, alap a keresztfák fenntartására, lelkészi regálé alap, iskolás gyermekek vallási tankönyvalapja. 1925-től csak két alap maradt meg: a templomi alap és a szentmisealap. 1934-től ez kibővült a katolikus egyesületek alapjával. 1937-től semmilyen adat nem található. Jelenleg is működnek misealapítványok. A plébániának van saját temetője is, amit 1812-ben felosztottak 18 részre családonként. Jelenleg már nem követhető ez a beosztás. A papi lakást 1893-ban kezdték el építeni. A teljes elkészülés éve ismeretlen, minthogy ismeretlen az a tény is, hogy a jelenlegi épület azonos-e az akkor építettel vagy később újraépítették, kijavították-e. Az 1970-es és az 1990-es évek földrengései a templomot súlyosan megkárosították. Az utolsó nagyobb földrengés után javítani is kellett, ami 1997-re fejeződött be. A két világháború idején érződött az Ojtozi-szoros közelsége, a harcok szele ide is eljutott: vagy a menekülők vették birtokukba, vagy a győztes csapatok. Az orosz csapatok vonulása súlyosan érintette a lakosságot, mert az oroszok mindent vittek, ami a kezük ügyébe került. A falu lakossága vegyes: a többség magyar, és vannak románok és romák is. A magyarok zömében katolikusok, a romák is mind katolikusok voltak, de egy részük pünkösdista lett, a románok pedig görögkeletiek. 1992-ben 640 római katolikus, 2 református, 200 görögkeleti, 2 görög katolikus és 4 más vallású személy volt a faluban. A magyar katolikus hívek száma évről évre apad. Ebben közrejátszik az elköltözés, házassággal vagy anélkül, másrészt sok az idős és az elhalálozás. A roma híveknél nagyobb a szaporulat, mint az elhalálozás. A lakosság a múltban állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozott, mivel nem volt kollektivizálás. Az iparosodás éveiben többen szakmát tanultak és állami munkára jelentkeztek az ország különböző tájain. A többség Kézdivásárhelyen dolgozott. 1990 után a gyárak többsége bezárt, így magyarországi munkavállalással próbálkoztak. Most főleg a még létező készruhagyárakban dolgoznak. Az idősebbek gazdálkodással foglalkoznak.
Adresă:
527061 – Mărtănuș, nr. 163., jud. Covasna
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: november 18.
Sfintele liturghii: vasárnapokon 11,30, hétköznapra eso ünnepnapokon 17 vagy 18 órakor. Hétköznap téli idoszak 17, nyári idoszak 18 vagy 19 órakor Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2)
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.