A nagyszebeni római katolikus egyházközség története majdnem kilenc évszázados múltra tekint vissza. A mai Luxemburg vidékéről, Flandriából, valamint a Mosel és a Rajna folyók mellőli őshazájukból betelepített szászok papjuk kíséretében római katolikusokként jöttek Erdélybe II. Géza (1141–1162) meghívására. Letelepedésük után röviddel a telepesek templomokat építettek. A tatárjárás előtt létezett a városban egy domonkosrendi templom, amely talán 1221-ben épült. Kolostortemplomuk a tatárjárás előtt a város falain kívül állott. A tatárjárás elpusztította, de 1282-ben újra lakhatóvá tették. A 15. századi török beütések újra romba döntik. IV. Jenő pápa engedélyével 1447-ben a város falain belül építették fel. A domokosok templomát 1733-ban az Orsolya nővérek kapták. 1292-ből származik a Szentlélek Rend temploma, az ún. Spitalkirche, amely a mai napig áll. A mai evangélikus plébániatemplomot 1320-ban kezdték építeni Nagyboldogasszony tiszteletére, egy régebbi román stílusú bazilika helyére.
A klarisszák (mai ferences) temploma a 15. századból való. Az 1543-ban végbement reformáció után Nagyszebennek majdnem 150 esztendőn át nem volt katolikus temploma. A város valamikori katolikus templomaiban lutheránus istentisztelet folyt. Az osztrák császári csapatoknak a városba való bevonulása után a helyzet teljesen megváltozott. Az osztrák hadsereggel együtt jöttek tábori lelkészek is, akik különböző szerzetesrendekhez tartozó papok, főleg jezsuiták voltak. 1688-ban az ún. Schneiderlaube – Szabók csarnokát a nagy téren katolikus istentiszteletek megtartására rendezték be. A jezsuiták a rend letelepedéséhez megszerezték az osztrák provinciális engedélyét. Ezen kívül megkapták a kalocsai érsek szükséges jóváhagyását is, akinek joghatósága alá tartoztak a török uralomtól felszabadított területen működő katonai lelkészek. Idővel letelepedtek a városban a katolikus civilek is: kereskedők, iparosok és
tisztviselők. A jezsuiták egy önálló plébánia alapítására gondoltak. Ehhez templomra volt szükségük. Hugó Damian Virmont tábornoknak (1721–1722) sikerült megszereznie a Szabók csarnokát egy új templom építésére. 1726. július 4-én került sor az alapkőletételre. 1733. szeptember 13-án szentelte fel báró Sorger Gergely püspök (1729–1739). Az új nagyszebeni római katolikus egyházközség nem a város lakói által jött létre, hanem mesterséges alkotás. Német, magyar, szláv, francia, olasz és más nevek találhatók az anyakönyvekben, ez a helyzet a mai napig is fennáll. A jelenlegi egyházközség összetétele is igen heterogén.
A Feleki egyházközség a 20. század elején jött létre az osztrák és szudéta üvegfúvó iparosok Alsóporumbákból való áttelepedése által. A templom Lajos Balázs plébános idejében épült 1929-ben.
Adresă:
550163 – Sibiu, Piaţa Mare, nr. 2., jud. Sibiu
Tel.:
plébániahivatal: 0269-211.508; főesperesi hivatal: 0269-212.802
Fax.:
0269-211.508
E-mail:
Serviciu
Cantor: Bajka ÖdönZi de adorație perpetuă: augusztus 9.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 10; 11,15; 18 órakor; hétköznap 7 órakor, pénteken és szombaton 7 és 18 órakor 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.