Hat éves munka eredményét áldja meg Jakubinyi György érsek

Tekerőpatakon június 24-én, Keresztelő Szent János napján 11 órakor kezdődő szentmise keretében Jakubinyi György érsek ünnepélyesen megáldja a restaurált 280 éves templomot. A szent hajlék teljes felújítását több irányból támogatták, a helyi közösség is kivette a részét.

A munkálatok kezdetei
A Keresztelő Szent János tiszteletére 1734-ben felszentelt templom javítása 2008-ra halaszthatatlanná vált.

Egy moldvai tervező megkeresett a víztelenítési munkálatok terveinek elkészítése céljából. Egy csomagot hirdetett meg a bukaresti műemlékvédelem, amelyben négy épület, két erdélyi – köztük a mi templomunk-, és két moldvai műemlék szerepelt - számolt be Csedő István tekerőpataki plébános. Az akkori számítások szerint, hogy a négyből bármelyik kapjon támogatást, el kellett készíteni mind a négyre a terveket. Így készült el a már az ablakok szintjéig salétromosodott falak felújítási dokumentációja 2005-ben, amelyre Bukarestből három évig semmi válasz nem érkezett.
A várakozást megelégelve a helyi plébános kezdeményezésére megyei pályázati támogatással elkezdték a víztelenítést. A munkálatok elkezdése után a tekerőpataki templomot felvették az államilag támogatott műemlékek sorába. Ezt követően, a 2012-es PD-L - RMDSZ kormány bukásáig a Műemlékvédelmi Minisztérium biztosította a munkálatokhoz szükséges pénzösszegeket.

A restaurálás első három évében a valamikori egyházi iskolaépület felújított nagytermében végezték a szentmiséket.

Értékes templombelső
A templom műértékei között a három oltár foglal kiemelkedő helyet. Jézus megkeresztelkedését ábrázoló főoltár felső részén a művészettörténeti ritkaságnak számító medálon látható Mária eljegyzése Józseffel - emelte ki a plébános. Az egyik mellékoltáron a népét, országát és koronáját Szűzanyának felajánló Szent Istvánt ábrázolja, a másikon Mária, a világ Királynője látható. Híresek a szószék képei, különösen a magvető székely. Említésre méltó a templommal egyidős keresztkút, a templomnál régebbi gótikus kőablak, az eredeti állapotába visszaállított Kolonics orgona. A hajó, a szentély és a kórus festményei újabb keletűek, a második világháború előtt készültek. A képek közül a legrégebbi Szent Erzsébetet ábrázolja, hátterében látható a templom támogatója és a hegyen lévő kápolnát építtető Gáborffy család egyik tagja.

A teljeskörű felújítást sokan támogatták
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatalon keresztül érkező anyagi segítség egyik kitétele az volt, hogy a támogató által megjelölt vállalat, a sepsiszentgyörgyi Hankó Dénes mérnök és csapata végezhette el a víztelenítést, a padlótégla burkolást, a falak belső és külső részbeni, valamint a templomot körülvevő fal felújítását.

A hat évig tartó munkálatok során a Hargita Megyei Tanács, a Gyergyóújfalvi Helyi Tanács, a közbirtokosság, a Gál Forest vállalkozás mellett az ezer főt számláló egyházközség híveinek köszönhető, hogy a tetőszerkezet felújítása, újrafedés, a teljes pléhezet cseréje, a toronyszerkezet javítása, a torony újrafestése, a keresztúti képek, a fal- és oltárképek, az oltárok és az orgona restaurálása, a padok felújítása, a fűtés bevezetése, a teljes villanyhálózat cseréje, csillárok, lámpák készítése, a nyílászárók felújítása, illetve cseréje megvalósulhatott. A munkálatok értéke eléri az 500 ezer lejt - számolt be Csedő István plébános.

A munkálatok végzői:
A festmények restaurálását Czimbalmos Attila (Szárhegy), a keresztúti képekét Benedek Éva, a csíki Székely Múzeum restaurátora végezte. A padok Kulcsár László (Gyergyószentmiklós), az orgona Bartis Szabolcs (Gyergyószentmiklós), az oltárok Mihály Ferenc (Szováta), a pléhezet Ferenczi Dezső (Gyergyószentmiklós), a tetőfedés, a toronymeszelés-javítás: Balázs László (Gyergyószentmiklós), a fűtésberendezés Diarund-Tekse Bertalan (Csíkszereda), nyílászárók KOBEZOL-Kopacz Zoltán (Gyergyószentmiklós), a villamossági felszerelések Csata Pál (Gyergyócsomafalva-Szentmiklós) munkáját dícsérik.  A csillárok-lámpákat a tekerőpataki születésű György Emil (Mürzzuslag-Ausztria) díjmentesen készítette. A terveket Köllő Miklós műemlékvédelmi tervező és Mihálydeákpál Gábor villamossági mérnök készítette  - részletezte az egyházközség vezetője.
A pályázatok készítésében Jónás Erzsébet ny. pénzügyi könyvelő segítette Csedő István plébánost.

Templomtörténet
Egy budapesti országos levéltári adat Gyergyótekerőpatakot már Mátyás király idejéből említi, a Szent István király védnöksége alá helyezett gótikus fakápolnával, melyet 1526-ban a törökök pusztítottak el. 1567-ben a regestrum Tekerőpatak néven jegyzi 40 kapuval.
A Szent István tiszteletére emelt kápolna megsemmisítése után a hívek Gyergyószentmiklósra jártak templomba, ahol részükre külön helyet biztosítottak. 1724-ben önálló plébánia lett, de egy ideig még Kilyénfalvával együtt közös papjuk volt. 1734-re készült el a templom a Gáborffy család támogatásával, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. Az 1801. évi nagy tűzvészkor a falu kétharmada  leégett. Ekkor pusztult el a plébánia épülete irattárával együtt. Ávéd István plébános feljegyzése szerint, az akkori plébános kivitte az Oltáriszentséget a templomból, felemelte az ég felé, és ezt mondta: Uram, ha a mi hajlékainkat elvetted, legalább a tiedet hagyd meg! És templom, bár károsodott, de megmaradt. Az akkori felújításnak az emlékét őrzik a most feltárt felszentelési keresztek.

A szent hajléknak a legtöbbet az ártott, hogy a keleti oldalán lévő patakmeder és nyugaton az úttöltések szintje emelkedett, amely az építéskor még kiemelkedő helyen fekvő épület salétromosodásához vezetett. Korábbi javítások során olajfestékkel festették le a teljes belső felületet, ami a falak nedvesedésének gyorsabb terjedéséhez vezetett.

Élő közösség
A Gyergyószentmiklóshoz közel eső, alig ezer lélekszámot számláló egyházközség gyereklétszáma számottevő, a helyi 1-8. osztályos tanulók kilencvenen vannak. Ötödik osztálytól a kilyénfalvi gyerekek is Tekerőpatakon tanulnak,  ők otthon részesülnek plébániai hitoktatásban. A tekerőpataki gyermekek Kolumbán Csilla vallástanárnő vezetésével minden meghirdetett vetélkedőn részt vesznek és nagyon jó eredményeket, köztük országos első helyezéseket is, elértek.
A plébánián  szép létszámmal működik három rózsafüzér-társulat, falurészenként megszervezve. Korábban Szeretetláng néven ifjúsági csoport rendszeresen tevékenykedett, de az utóbbi években, az egyetemi tanulmányok miatt, megritkultak az összejöveteli alkalmak. A visszaszolgáltatott iskolaépületben közösségi terem, a tanítói lakásban a dévai Szent Ferenc Alapítvány délutáni iskolája működik - tudtuk meg Csedő István plébánostól.
(ZsM)

Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.