Előadás a Katolikus Akadémián
 
A könnyező Mária-képekről, kiváltképpen pedig a ma Kolozsváron, a Piarista templom főoltárán látható Szűz Mária-kép történetéről tudhattak meg érdekes részleteket a Katolikus Akadémia november 19-i előadásán a hallgatók dr. Gábor Csilla egyetemi tanártól. 
 
 
A régi magyar irodalom tanára és szakavatott kutatója először a képről tudható történeti tényeket vázolta, belehelyezve a 17–18. századi könnyezést a nagyobb kontextusba, főleg a magyar nyelvterületen található könnyező kegyképek sorába. Sok érdekességet tudhattak meg a kolozsvári kegykép eredeti helyéről, hiszen az a Kolozs megyei Füzesmikola (Nicula) frissen Rómával egyesült közössége templomában kezdett el könnyezni, azaz egy román ortodoxból görögkatolikussá áttért lakosság körében. Az uniót is, mint aztán a könnyezés kivizsgálását a jezsuiták felügyelték. A kegykép kultuszát is ők alapították, gondozták, építették. Ennek 17–18. századi írásos emlékeit vizsgálta és mutatta be Gábor Csilla, varázslatos hangulatú szövegrészeket idézve. Kitért a kultuszépítés időbeli mozzanataira és hangsúlyaira, amelyek a 21. századból visszanézve is érdekesek. Az előadó beszélt arról, hogyan vált az elsősorban a fiatal görögkatolikus felekezet legitimációját szolgáló, tehát felekezeti hangsúlyú, és a katolicizmus erejét Erdélyben megmutatni hivatott kultusz később nemzeti hangsúlyokkal, a nemzet történetét kísérő felhangokkal teljessé, és így „magyarrá”. 
 
 
 
Mivel a jezsuita szónokok által évtizedeken át tárgyalt és ébren tartott kultusz ugyanakkor népeket és felekezeteket összekötő és megbékéltető jelleget is kapott, egy kérdező felvetette, érdemes volna ezt ma új életre kelteni, hiszen csak annyi maradt belőle meg mára, hogy a Piarista templomnak két búcsúját ünnepeljük, a titulusát és Nagyboldogasszonyt, ez utóbbit a kegyképre való tekintettel.
 
Kép és szöveg: Bodó Márta/Vasárnap 
 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.