A Státus egykori elnökének emlékére szervezett kolozsvári konferencia szombati napját Romsics Ignác egyetemi tanár, a MTA rendes tagja nyitotta, aki A magyar kormány két világháború közötti Erdély-politikája című előadásában az erdélyi és a magyar külpolitikai gondolkodás 1918 és 1946 közötti főbb irányvonalait mutatta be.

 

 

Rávilágított arra, hogy milyen területi követelések születtek román részről 1918-ban, de bemutatta a történelmi és a trianoni Magyarország etnikai viszonyait is. Már 1919 áprilisában megszületett a Székely Köztársaság terve, majd 1920. április-májusában a magyar területi igények földrajzi képe is kirajzolódott. A II. világháborúig több tíz határrevíziós terv, memorandum is született, s ezek a II. bécsi döntésig nemcsak az itthoni politikusokat, hanem azt a teljes életteret foglalkoztatták, s közvetlenül érintették, ahol Gyárfás Elemér élt és tevékenykedett. Mint kitűnt, 1946-ban a közvélemény, a magyar főváros lakosságának szinte a fele úgy gondolkodott az erdélyi kérdésről, hogy azt meg kell felezni. A II. világháborút lezáró békekonferenciára is több magyar javaslat született határmosósításokra, területi autonómiára, de 1947. február 10-én Gyöngyösi János aláírta a párizsi békeszerződést, mely visszaállította a trianoni határokat. 

 

 

Balogh Béni főosztályvezető-helyettes, a Magyar Nemzeti Levéltár munkatára Gyárfás Elemér és a dél-erdélyi magyarság 1940-1944 között címmel tartott előadásában, Romsics Ignác témájának mintegy folytatója és kiegészítőjeként arra mutatott rá, hogy miként alakult Dél-Erdély sorsa a II. bécsi döntést (1940. augusztus) követően. A változásokat követően Gyárfás Elemér vált a Dél-erdélyi magyarok politikai vezetőjévé, de ő maga nemzetvezetőnek Márton Áront ismerte el. Mindvégig a magyar érdekeket képviselte a világháború zűrzavaros időszakában, akár Ion Antonecu marsallal szemben, s visszautasította a megtorlásokat Dél-Erdélyben, de kérte a magyar kormánytól északon az erdélyi románok életminőségének a javítását is.

 

 

Marton József professzor a kor két kiemelkedő vezető személyiségének viszonyát törekedett megrajzolni Gyárfás Elemér és Márton Áron kapcsolata című előadásában. Hét évig tartó kapcsolatukat a barátság és a nagyrabecsülés jellemezte, erről árulkodnak a beszédek, a levéltári források. 

Csucsuja István nyugalmazott professzor, történész Gyárfás Elemér „hazaárulási” pere címen világháború utáni „földi büntetés”, a retorzió, a háborús bűnösök vadászatának áldozatául esett Gyárfás Elemérről beszélt, aki ellen, dacára annak, hogy többen is bizonyították ártatlanságát, fasisztának titulálva, hazaárulás címen per indult. A per, s az ellene felhozott vádak, a vádlókat mozgató erők, s az anyagi érdekek bemutatása mind tárgyát képezték Csucsuja professzor az előadásának.

 

Kép és szöveg: Fábián Róbert/Vasárnap