Pénteken kezdődött és vasárnap zárul a Státus rendezvénye
 
A nagy jogász, politikus, közgazdász, hálálnának 70. évfordulója alkalmából megszervezett rendezvény első mozzanataként Jakubinyi György érsek pénteken a kolozsvári Szent Mihály templomban számos pap, közéleti szereplő és hívő jelenlétében ünnepi szentmisét mutatott be, melyen a jelenlevők az elhunyt Gyárfás Elemér lelki üdvéért imádkoztak.
 
 
 
 
Szentbeszédében a főpásztor a szentírási olvasmányok alapján a két világháború közötti időszakról, a Gyárfás Elemért körülvevő kusza világképről beszélt. Az első világháború utáni zűrzavaros időszak, a háborúk borzadalmai felélesztették, s éberen tartották az emberekben a világvégének, Krisztus második eljövetelének gondolatát. Az érsek kiemelte: a történelem során mindig voltak „előjelek”, s Jézus intésének megfelelően mindig ébernek kell lenni, hisz egyikünk sem tudja sem a napot sem az órát. Ferenc pápa figyelmeztetését felidézve elmondta: ma is „világháború” folyik, csak nem úgy, nem azon a módon, ahogyan az eddig volt, s a keresztények üldözése ma nagyobb méreteket ölt, mint valaha.
 
 
A szentmise után a Báthory István Líceum dísztermében ünnepélyesen megnyitották a konferenciát. Elsőkét Jakubinyi György érsek mondott köszöntőt, aki Szent Pál apostol szavait idézte: „Emlékezzetek meg elöljáróitokról!” (Zsid 13,7)
 
 
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, mint a Státus Alapítvány tagja és a konferencia egyik védnöke (Jakubinyi György érsek, valamint Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese mellett), szólt az egybegyűltekhez. Úgy véli, hogy Gyárfás Elemért méltánytalanul elfelejtette az utókor, habár olyan ember volt, aki mindig az erdélyi magyar érdekeket képviselte. A konferencia egyik célja, hogy árnyaltabban, pontosabban lássuk ki is volt Gyárfás Elemér – mondotta. 
 
 
Marton József egyháztörténész-professzor, a Római Katolikus Teológia Kar dékánja kiemelte: Gyárfás Elemér halálakor, a körülmények és az akkori híradás miatt, nem volt lehetőség arra, hogy ismerősei, tisztelői a kellő végtisztességet megadják. Méltatása sem történt meg kellőképpen, habár a két világháború között kevesen képviselték olyan magas szinten az erdélyi magyar ügyet, mint ő. Márton Áron így fogalmazott Gyárfás halála után: „megfáradt, pihenésre váró teste fölé idegen hant borul, (...) az sem adatott meg, hogy koporsója fölött a búcsúimádságot elmondhassuk” – idézte fel Marton professzor.
 
 
Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános, Státus tag, köszöntőjében örömét fejezte ki afelett, hogy a konferencia ország-közi rendezvény, több intézmény együttműködése révén jött létre, illetve, hogy több tudományág képviselői is jelen vannak, s előadásaik révén pontosabb tudást, képet rajzolnak meg az erdélyi közélet jeles képviselőjéről.
 
 
 
A konferencia nyitó előadását Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány Igazgatótanácsának elnöke tartotta, Az Erdélyi Római Katolikus Státus tegnap, ma és holnap címmel. Előadásában ismertette a Státus kialakulásának történetét, működését, felépítését, célját, s egykori működésének alapjait. Külön kitért, s ismertette a rendszerváltás utáni helyzetet, s a mai állapotokat, sikereket és küzdelmeket az eltulajdonított javak visszaszerzése végett. 
 
Gyárfás Elemér az erdélyi közélet egyik legmeghatározóbb közéleti személyisége volt. A két világháború között 1931-től az Erdélyi Római Katholikus Státus, majd 1932-től a Gyulafehérvári Latin Szertartású Katholikus Egyházmegye Tanácsa névre átkeresztelt katolikus autonómia világi elnöki tisztségét töltötte be. Jelentős egyházi tevékenységet fejtett ki, de mellette kisebbségpolitikai szerepeket is vállalt. Gyárfás Elemér 1945. október 4-én hunyt el Bukarestben.  
 
Kép és szöveg: Fábián Róbert/Vasárnap
 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.