A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia közleménye
 
Az irgalmasság rendkívüli jubileumának előkészítése, meghirdetése és megszervezése, a családszinóduson való részvétel és üzenet, konkrét kérdések a hittan olimpiával kapcsolatosan az országos ifjúsági pasztoráció megszervezése és az egyház szeretet-tevékenysége – ide értve a Európába jövő menekültek kiváltotta sürgősségi helyzetet – volt néhány azon témák közül, amelyeket a Lugosi Görögkatolikus Püspökségen szeptember 21–23. között összeült görögkatolikus és római katolikus püspökök megtárgyaltak a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) őszi ülésén.
 
 
A katolikus egyházban december 8-tól kezdődik az irgalmasság rendkívüli jubileumi éve, melyet Ferenc pápa hirdetett meg. Az óhaj, hogy könnyítsék a hívők hozzáférését ennek a szent időnek a kegyelmeihez és az egység gondolatai motiválták a püspökök tanácskozását. Elhatározták, hogy országos zarándoklatot szerveznek Rómába a szentév ideje alatt.  
 
Ugyanilyen gondolatok jegyében tárgyaltak az októberben, Rómában zajló családszinódusról, ahol a Püspökkari Konferenciát Petru Gherghel püspök, a görögkatolikus egyházat pedig Mihai Frăţilă püspök képviseli majd.
 
Az ifjúsági pasztoráció jobb megszervezése érdekében a CER keretén belül működő Világiak Bizottsága egy romániai, országos ifjúságpasztorációt koordináló hivatal létrehozását döntötte el. A hivatalt Virgil Bercea püspök igazgatja, háromtagú lesz és a jászvásári egyházmegyés Felix Roca irányítja.   
 
A romániai katolikus egyház is reflektált az utóbbi idők bonyolult migrációs jelenségére, amely sok gondot okozott a környező országokban. Ez a tömeges kivándorlás, attól függetlenül, hogy hazájukban üldözött menekülőkről, gazdasági menekültekről vagy bevándorlókról van szó, a romániai katolikus közösség részéről is fokozott figyelmet igényel. Ferenc pápa javaslatával összhangban a katolikus hívők érzékenyek ezen emberek szenvedései iránt, imádkoznak értük és felkészülnek arra, hogy szükség esetén azonnal segítséget tudjanak nyújtani. A katolikus egyháznak tapasztalata van a menekültek megsegítésében helyi szinten is szeretetszolgálatán keresztül, és azon szervein keresztül, amelyek kifejezetten is foglalkoznak a menekültek és bevándorlók megsegítésével, mint a Caritas, a Jezsuita Menekültszolgálat (JRS), különféle szerzetesközösségek. 
 
A munkaülésen a püspökök olyan témákról is tanácskoztak, mint a kórházpasztráció, a bukaresti Szent József székesegyház megvédése, a katolikus oktatás, az iskolai vallásórák és a hittanolimpia. Ez utóbbi estében remélhetőleg sikerül megszervezni a román, magyar és német anyanyelvű katolikus tanulók közös hittanversenyét, amelyet a megszentelt élet éve befejezésének lehetne szentelni, majd más, közös témáknak. 
 
A püspökök minden nap közösen imádkoztak, lehetőségük volt találkozni a hívőkkel és a helyi vezetőkkel a lugosi görögkatolikus
székesegyházban, a bojtorjánosi (Scăiuş) Mária-kegyhelyen és a lugosi plébániatemplomban tartott szentmisék alkalmával. A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia következő ülése 2016. május 9–11. között lesz Bukarestben.
A Romániai Katolikus Püspökkari Konferenciának tagja az összes romániai római és görögkatolikus püspök, kifejezője a helyi egyház egységének és Szent Péter utódával, a pápával való egységnek. A romániai katolikus püspökök évente kétszer, tavasszal és ősszel tartanak rendes ülést.
 
(A Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia/ Francisc Ungureanu titkár sajtóközleménye alapján)
 
 
Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.