Keresztény életünk, mindennapjaink szerves része az a kapcsolat, amit az adományozás és annak fogadása révén élünk meg. Két fél között a segítség lelki vagy szellemi módja adománynak tekinthető. A bibliai szegény özvegyasszony két fillérjével sajátos módon csatlakozik a jó ügyhöz, az adományozás keresztények által követendő példáját tárja elénk. Hozzájárul ahhoz, hogy enyhülést nyerjen a szükséget szenvedő nélkülözése. Cselekedete Isten és ember előtt értékes és kedves. Ennek a folyamatnak annyi példája, módja van, ahány alkalommal megvalósul. Mindig tartalmazza a földi javak megosztásának gyakorlását, a nagylelkű ajándékozást, de az alázatos elfogadást is. Benne van a bizalom és hit abban, hogy holnap és utána is lesz miből adni, és lesz kinek adni. Azok az anyagi javak, melyeket Isten az emberre bízott, hogy szabadon és felelősen gazdálkodjon vele, így szellemi-lelki tartalmat nyernek, a krisztusi üzenet hordozójává és előmozdítójává válnak. Az adományozás Isten és ember, ember és ember között létrejövő kapcsolat, amiben kivétel nélkül minden esetben felismerhető a Gondviselő Isten keze. Adománykéréshez és fogadáshoz alázat kell és hálás lelkület. Az adományozó lényegében Isten szándékához, gondviseléséhez csatlakozik.

Visszatekintve a mögöttünk hagyott esztendőre mély hála van lelkemben a minket naponta megajándékozó Gondviselő, Mennyei Atya iránt.

Ezen túlmenően, hálás köszönetemet szeretném kifejezni a főegyházmegyénkben tevékenykedő Paptestvéreimnek és azoknak a szerzeteseknek és szerzetes nővéreknek, akik hivatásukat megélve, imájukkal és áldozatos munkájukkal Istent és az lelkek üdvét szolgálják.

Hasonlóképp köszönet illeti azokat, akik egyházi intézményeink keretén belül, odaadással és szakmai tudással hozzájárultak ahhoz, hogy az egyházi vagy egyházközeli szervezetek jól működjenek.

Szívből jövő köszönetemet fejezem ki főegyházmegyénk hűséges és jóságos híveinek a sok imáért és nagylelkű adományokért, amelyekkel egyházi szervezeteinket támogatták, hozzájárulva ezáltal közösségeink megmaradásához és lelki gyarapodásához.

Kiemelt köszönetet mondok a Magyar Kormány és az Osthilfe Linz segélyszervezet nyújtotta támogatásokért, amelyekkel egyházi intézményeinket, templomainkat, iskoláinkat, óvodáinkat az elmúlt esztendőben is felkarolták.

Őszinte köszönet illeti a Román Kormány keretében működő Vallásügyi Államtitkárságot, az államsegélyekért és a templomok felújítására biztosított támogatásokért. Köszönetet mondok továbbá a megyei önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok vezetőinek, hogy templomainkat, egyházi intézményeinket, iskoláinkat az elmúlt évben is nagylelkűen támogatták. Köszönetnyilvánításunk mellett néhány adattal is szeretnénk szolgálni – a teljesség igénye nélkül – a 2018-as esztendőből:

2018

lej

 

 

Fizetésekre

22 554 723

Román

Vallásügyi Államtitkárság

Székesegyház felújítására

300 000

államtól

 

Pályázatok plébániáknak

1 087 500

 

Megyei Tanácsok

Pályázatok plébániáknak

2 707 235

Magyar Kormánytól

Vallásügyi Titkárság, BGA

 

23 447 742

Osthilfe Linz

277 571

Plébániáktól

 

 

3 025 242

Más

kamat, szponszorizálás 

8 932

forrásokból

gazdasági tevékenység 

857 579

 

kiadványok 

3 115

Összesen

 

 

54 269 639

 

Köszönetünk mellett tisztelettel kérjük, hogy az új esztendőben is legyen gondjuk adományaikkal segíteni egyházunkat, hogy intézményeink révén, minél hitelesebben tudjuk betölteni, emberi és keresztényi küldetésünket.

Köszönetem kifejezéseként, fogadják szeretettel főpásztori áldásomat.

Gyulafehérvár, 2019. január 13.

†György s.k.

érsek

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.