Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

A karácsony a család ünnepe. Ilyenkor még a szétszóródott családtagok is hazajönnek. A karácsonyfa tövében ott találjuk a teljes Szentcsaládot a Kis Jézus körül. Együtt fohászkodunk: „Jézus, Mária, József! Nektek ajánljuk szívünket és lelkünket!”

Kérem Kedves Híveimet, hogy ne a sajtóra, ne állítólagos ellenőrizhetetlen magán kinyilatkoztatásokra stb. hallgassanak, hanem úgy, ahogy azt a keresztségi fogadásban, nevünkben ígérték keresztszüleink, a bérmáláskor – már mi magunk – tudatosan megismételtük, hogy a Katolikus Egyház tanítását követjük. Az Úr Jézus mennybemenetelkor nem adott Szent Apostolai kezébe kis katekizmust, hanem élő Egyházat alapított, rábízta az Örök Élet igéinek hirdetését: „Aki titeket hallgat, engem hallgat.” (Lk 10,16) Elküldte a Szentlelket, aki „elvezet benneteket a teljes igazságra.” (Jn 16,13) Ezért mi, öntudatos katolikusok, csak Anyaszentegyházunk hivatalos tanítására hallgatunk, és azt követjük.

Isten szeretetből teremtette az embert. Férfinak és nőnek teremtette. Bensőséges közösségre hívta meg őket: „hogy többé már nem ketten vannak, hanem csak egy test” (Mt 19,6). A Teremtő a házasságot azért alapította, hogy a házastársak közösségét és javát előmozdítsa és gyermekeket nemzenek és neveljenek. A házastársi egység az eredeti isteni terv szerint fölbonthatatlan, miként Jézus Krisztus ezt megerősíti: „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza” (Mk 10,9).

Az áteredő bűn következtében nagyon fenyegeti a házasságot a széthúzás és a hűtlenség. Ezért közvetíti a házasság szent-sége a kitartáshoz szükséges kegyelemet. A szentségi házasság Krisztusnak az Egyház iránti jegyesi szerelmének a jele: „Ti férjek, szeressétek a feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25).

Az Anyaszentegyház Jézus Krisztus Titokzatos Teste. A család „megmutatja és megvalósítja az Egyháznak, mint Isten családjának közösségi és családi természetét. Minden tagja a maga szerepe szerint gyakorolja a keresztségi (általános) pap-ságot, hozzájárulva ahhoz, hogy a család a kegyelem és az imádság közössége legyen, az emberi és keresztény erények iskolája, s a gyermekek felé a hit első hirdetésének a helye.” Ezért nevezzük a keresztény csalá-dot családegyháznak is. Ha azt akarjuk, hogy Isten segítségével fennmaradjon Egyházunk, népünk Erdély földjén is, akkor vállaljátok a keresztény családegyházat is a szentségi házasság kegyelemközvetítő erejében bízva.

Sajnos, sok testvérünk kényszerül kül-földön dolgozni, hogy eltartsa a családot. Emiatt gyakran megszakad a házastársi élet egysége. A hazalátogatás nem biztosítja a család megmaradását… Megoldás lehetne, hogy – amint javul az anyagi helyzet – jöjjenek haza a vendégmunkán levő családtagok, s a család hordozza együtt az élet keresztjét. A gyermekek családban nőjenek fel. A házasság azért szentség, hogy a szentségi kegyelem erősítse a házastársakat, a szülőket és a gyermekeket a keresztény hit megélésében, a családegyház tanúságtételében.

Kegyelemteljes Karácsonyi ünnepeket és

áldott, boldog újesztendőt kívánok Főtisztelendő Testvéreimnek,

kedves Híveimnek

és minden jóakaratú embernek!

Gyulafehérvár, 2017. Karácsonyán, Urunk Születése főünnepén

† György s.k.

                                                                                                      érsek

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.