Miközben a protestáns világ a reformáció évfordulójának megünneplésére nagyszabású ünnepségekkel készül, Gyulafehérváron Catholice reformare címmel a fejedelemség korának erdélyi katolikus egyházáról rendeztek nemzetközi teológiai konferenciát. Marton József egyháztörténész (aki Diósi Dávid vicerektorral együtt a főszervező volt) az előkészületekről elmondta: másfél évvel ezelőtt gondolta végig, miről is kellene szót ejteni, s akkor kérte fel az előadókat is, akiknek így volt idejük felkészülni, a téma különböző mozzanatait alaposan megvizsgálni, akár új adatokat is gyűjteni.

A kétnapos tudományos konferencia Jakubinyi György érsek, Vik János dékán és Marton József nagyprépost megnyitójával kezdődött. Az első két előadást Kruppa Tamás szegedi egyetemi docens tartotta, az erdélyi történelemnek azokat az eseményeit idézve meg, amelyek Báthory Andráshoz és a jezsuiták jelenlété­hez köthetőek. Szirtes Zsófia kutató a 17. század végi Erdély felekezeti viszonyait vázolta. Tóth Tamás, a római Magyar Intézet rektora a Vatikáni Levéltárban olvasta végig az 1730–1800 közötti püspöki processzusokat, s ezek alapján mutatta be az erdélyi egyházmegyét, a püspökök kinevezésének hátterét Mártonffy Györgytől Mártonffy Józsefig. Kovács András művészettörténeti szempontból, történeti alapossággal mutatta be a gyulafehérvári székesegyház berendezését a 15–18. században, Mihalik Béla magyarországi kutató Illyés András püspök kinevezése kapcsán a Szentszék és az erdélyi katolikus restauráció ügyéről szólt. Két esettanulmány segített a korabeli kontextust jobban megismerni: Marton Roos temesvári püspök a csanádi egyházmegye püspökeiről beszélt, azt a kérdést járta körül, vajon a török hódoltság idején csupán címzetes vagy valódi főpásztorai voltak a csanádi egyházmegyének. Ezt a váradi szempont egészítette ki, Lakatos Attila régész mutatta be az e korban a csanádinál is siralmasabb helyzetben levő váradi egyházmegyét. Az utolsó egységben Tusor Péter budapesti egyetemi docens Lippay György erdélyi egyházpolitikájáról beszélt, majd a főszervező házigazda, Marton József az erdélyi vikáriusokról és választott püspökökről tartott előadást.

A tudományos munkát harmonikusan egészítette ki mindenféle kapcsolódó, mégis kicsit könnyedebb program: kiemelkedett a csíkszeredai Codex régizene-együttes hangulatos, a konferencia témájához remekül illeszkedő koncertje, de érdekes volt a Batthyaneumban tett látogatás, a várséta és a Kovács András értő magyarázatával kísért székesegyház és érseki palota bemutatása is. A konferencia első napját stílszerűen a küküllővári kastélyban elfogyasztott vacsora zárta, melyet szakszerűen vezetett borkóstoló és a Bethlen–Haller-kastély bemutatása kísérte és tette érdekessé. A konferencia lelki programjai közt volt egy déli szentmise a SIS kápolnájában s egy vesperás a székesegyházban. A rendezvényt az érseki borospincében székely disznótoros, borkóstolós vacsora zárta, s a jó hangulatot az sem zavarta, hogy ez a helyiség korábban a fejedelmi börtön volt.

Ahogyan Jakubinyi György érsek a konferencia elején elmondta: bár először nem nyerte el a tetszését a tematika, később örült, mert arra gondolt, az egyházmegyéről így új adatokat, szempontokat tudhatunk meg. Éppen ezért máris várjuk a kiadandó tanulmánykötetet, amit a szervezők 2017-re ígérnek.

Bodó Márta 
Vasárnap 44. szám