A Keresztény Értelmiségi Kör Kolozsvár (KÉKK) június 23-án  beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót szervezett a Szent Mihály-plébánia hittantermében. A kerekasztal-beszélgetés a következő cím alatt zajlott: Keresztény értelmiségiek egykor és ma Kolozsváron (és Erdélyben) 16–18. századi „keresztény értelmiségiekkel” foglalkozó keresztény kutatók és könyveik. A beszélgetésen jelen volt dr. Gábor Csilla – egyetemi tanár,  aki a BBTE Bölcsészettudomány Karának előadója –, akit a nemrég megjelent  Laus et polemia: Magasztalás és vetekedés közép- és kora újkori szövegtípusokban, (Debreceni Egyetemi Kiadó – Egyetemi Műhely Kiadó, Debrecen–Kolozsvár, 2015.) című könyvéről kérdezett Balla Lóránt a KÉKK titkára, illetve beszélt  dr. Papp Kinga – az Erdélyi Múzeum-Egyesület tudományos munkatársa, aki a Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015.) című kötet szerzője – is kutatásáról s annak eredményeiről. Az eseményen szó esett még dr. Farmati Anna – egyetemi adjunktus, BBTE Bölcsészettudomány Kar, Szeráfi kalandok: Értelem és értelmezés: régi szövegek új kontextusban, (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2015.) –  és dr. Kónya Franciska – posztdoktor kutató, PPKE BTK – Tarnóczy István és a kora újkori meditációs irodalom, (Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2015) című kötetéről.

A beszélgetés s a kötetek közös vonása, hogy különböző korok értelmiségieit és a hozzájuk köthető szövegeket vizsgálják. A beszélgetésben arra keresték a választ, hogy ma hogyan definiálhatjuk, miként látjuk, láttatjuk a középkor és a kora újkor értelmiségeit.  Gábor Csilla és Farmati Anna kötetében számos tanulmányában középkori szövegekkel foglalkozik. Mindkét kötet olyan szövegeket értelmez s gondol tovább, melyek mára az irdalom számos esetben elfeledett, régiesnek tartott, s így mellőzött darabjai. Ezek legjava a középkori és a kora újkori, úgynevezett devóciós irodalom részei. 

Papp Kinga kötetében a Kálnoki család négy férfitagjának íráshasználatát követi nyomon a 17–18. században.  A szerző arra világított rá, hogy ebben a korban miben látta a vizsgált személyeket értelmiségieknek, illetve milyen volt a viszonyuk a egyházzal, az egyháziakkal.

Kónya Franciska monográfiájában Tarnóczy István, a 17. század második felében író jezsuita szerzetes, tanár munkásságát mutatja be, főleg az elmélkedésgyűjteményét, a jezsuita a korabeli irodalomban „mestere” volt a meditációnak.  

A jelenlevő szerzők végezetül kötetükből egy-egy érdekesebb részt mutattak be, ezzel is közelebb hozva a sokszor megfoghatatlannak ítélt középkort  és koraújkort.   

Fábián Róbert (Vasárnap)

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.