A nagyszebeni belvárosi plébánia magyar ajkú hívei szép számban vettek részt és imádkozták végig a Szent Antal nagykilencedet, így készültek a ferencrendi templom újramegáldására. Miután az áldozatos előkészület, a templom több éves restaurálása és renoválása megtörtént, Raicea Oscar főesperes-plébános Páduai Szent Antal napján több mint kétszázötven hívő jelenlétében köszöntötte a főpásztort, majd elmondta: „Nem véletlenül választottuk ki ezt a napot, e zárdatemplom újraszentelésére, hiszen 1716-ban, 175 év után e napon került vissza jogos tulajdonosához. A ferences szerzetesek annyira rendbe hozták, hogy június 13-án, Páduai Szent Antal napján P. Antonius Schirmer, az osztrák tábornok, a gubernátor és sok katolikus tisztviselő jelenlétében újra benedikálta és bemutatta benne a legszentebb áldozatot.”

Azóta háromszáz év telt el. Nem kevés erőfeszítéssel, többéves restaurálás és renoválási munka után készült el a templom. A szentmise bevezető gondolata után Jakabinyi György érsek újraáldotta a templom belső és külső falait.

A ferencrendi templom elegáns, megújult. A templom munkálatai közül fontos kiemelni a szentélyben feltárt késő gótikus falképet, mely asecco technikával készült, a szakemberek azt állítják, hogy a 15. század második felében, legkésőbb a 16. század kezdeti éveiben készült. A falfestmények rendbetételét Kiss Lóránd restaurátor vezette. Annak ellenére, hogy a középkori városi templomok eléggé megviseltek, ilyen szempontból látványos, hogy ez a falkép ennyire is megmaradt – magyarázta a restaurátor.

Kiket ábrázol e középkori, reformáció előtti töredékes falkép? Egészen fenn, a felső regiszterben balról jobbra az első a Szent Ákos által vezetett tízezer vértanú katona kivégzése Örményországban, az Ararát hegyen, őket Hadriánusz császár keresztre feszíttetett, mert keresztények lettek.

Szent Miklós püspök és Szent Bálint alakja is felismerhető.

A következő regiszterben Szent Orsolya és a tizenegyezer szűz vértanúsága látható. Szent Orsolya zarándokútja során először a szüzeket térítette keresztény hitre, majd másokat is. Rómából visszatérve hajóra szálltak, s megálltak Köln városában, „amit a hunoktól már körülzárva találtak”. A barbárok rájuk rontottak és legyilkolták őket. Mindez ott látható e középkori falképen.

Egy másik részen, a falfestmény jobb oldalán a Szentháromság ábrázolása ismerhető fel töredékesen: a központi emberalak az Atya, kezében tartja a Szentlelket jelképező galambot, mely egy kereszttel ellátott gömbön helyezkedik el. Jézus ábrázolása igencsak halványan látható, a négy sarokban a fájdalmas Jézust megkínzó eszközöket mutatják be az angyalok.

A több mint ötszázados festmény alsó felében a keresztre feszítés jelenete látható, mellette a restaurátorok meglátása szerint egy apostolgaléria van elrejtve. Sajnos mivel kevés részlet maradt meg a feltételezett apostolgalériából, nem tudni, kiket ábrázolt, az idő folyamán két díszítőoszlop-elem is rákerült a falkép ezen részére.

Továbbá Szent Lőrinc vértanút és Szent András apostol ábrázolását is megtaláljuk.

A főesperes-plébános régi vágya, hogy a „hívek szívéhez nőtt barátok temploma” felújítva, újraáldva szolgálja a hívek lelki üdvösségét. A hívek ma is örömmel emlékeznek vissza a ferences páterek áldásos lelkigondozói szolgálatára. A nagyszebeni ferencrendi templomban kedden és csütörtökön du. 5 órától, vasárnap és főünnepeken reggel 9 órától van szentmise.

Az ünnepi szentmisén a plébánia Misericordia gyermek- és ifjúsági kórusa énekelt. A szentmise végén megáldották a liliomokat, valamint a jelen levő gyermekeket is. Az ünnepség szeretetlakomával zárult.

Puskás Attila
Vasárnap, 26. szám

Videó: