Petrillán 1906-ban saját temetőt létesítettek ravatalozóval. 1910–1914 között az állami iskolában végeztek szentmiséket. 1914-ben építették a templomot. Mivel ez a templom kicsinek bizonyult, 1926–27-ben bővítették. 1921-ig Petrozsényből látták el. Plébániának egy tiszti lakást kapott az egyház, de a jövő-menő rendszerek miatt többször kellett bérelt lakásba költözni. Végül 1991-ben egy régi kolónia-lakást vásároltak. Az egyházközség híveinek száma a Zsil-völgyre jellemzően állandóan változott. Számuk jelentősen megnőtt, amikor sok moldovai családot telepítettek a városba, közülük sok római katolikus volt. Erdély különböző vidékeiről is özönlöttek az emberek a jobb megélhetés reményében. Így az egyházközség a letűnt rendszer botlasztása és akadályozása ellenére is mindig élő közösség volt, amely szerette egyházát és templomát. A rendszerváltás után megcsappant a hívek száma. A bányászok nagy része munkanélküli lett, ezért sokan visszatértek szülőhelyükre.
Postacím:
335800 – Petrila, str. Trandafirilor, nr. 2/1., jud. Hunedoara
Tel.:
0354-106.665
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: július 12.
Szentmisék: Vasár- és ünnepnap 9 órakor magyarul, 10,30 órakor románul. Hétköznap: 9 órától, szombaton 18, illetve 17 órától az évszaknak megfelelően. 
Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát.
Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.