Dés ferences plébánia

1214-ben Deesnek írják, 1236-ban Deeswar. 1141–43-ban holland és flamand telepesek jöttek ide. A 12. századtól már volt temploma. Legrégibb templomát az Ágoston rendiek építették Szűz Mária tiszteletére (12. század). Csak a tornya és a homlokzata maradt fenn. 1701-ben a rendház még használható volt. A műemlékként őrzött tornyot 1938-ban felrobbantották. Plébániatemplom is volt, amelynek papja 1332-ben Péter. A templom helyén építették a 15. században a ma is álló, csúcsíves, Szent István tiszteletére szentelt templomot (1453–56).
A reformáció idején 1554-ben már lutheránusok voltak a hívek, 1558-ban reformátusok, majd 1568-ban unitáriusok. I. Rákóczi György 1638-ban átadta a templomot a reformátusoknak.
1703-ban jelent meg itt újra katolikus pap: Lamprich Imre ferences atya, azonban nem maradhatott itt. 1712-től P. Verner Konrad az ágostonrendi kolostor maradványaiban misézett. 4 cellát építtetett és egy kis kápolnát. 1730-ra elkészült a templom. 1712-től plébánia volt. 1756-ban temetőkápolna épült a Rózsahegyen. Titulusa Urunk mennybemenetele. 1952-ben Dés kényszerlakhely volt a ferencesek egy nagyobb csoportja részére, itt volt a vezetőség is. Hősiesen kitartottak a börtönig.
Elemi iskola 1750-től volt. Az Irgalmas nővérek iskolát tartottak fenn: 1829-től fi úiskolát,
1864-től leányiskolát. 1948-ban államosították. A gimnáziumot 1929-ben szüntették meg.
Jelenleg a plébániát szintén a ferences atyák vezetik.
Bálványosváralja 1291-ben tűnik fel az okiratokban Balwanius néven. 1332-ben plébániatemploma volt. Temploma 13. századi, 1260-ban épült, és a reformáció idején a reformátusoké lett. 1738-tól szerveztek újra katolikus egyházközséget. 1745-ben építettek templomot.
Felőr 1405-ben szerepel az okiratokban. Temploma gótikus, a reformációt követően a reformátusoké lett. A katolikus kápolna 1942-ben épült.
Retteg 1283-ban tűnik fel első ízben. 1332-ben plébániatemploma volt, melynek papja, Péter, 1332-ben 32 dénárt, 1333-ban 8 garast, 1334-ben 4 garast fi zetett. A templom a reformáció után a reformátusoké lett. A 18. században házi kápolnát tartottak fenn a birtokosok. 1876-ban Fogarasy Mihály püspök kápolnát építtetett.
Kapjon temploma gótikus stílusban épült. A 18. századtól visszavették a reformátusoktól. 1749-ig a Hallerek kápolnájában volt szentmise.