A plébánia keletkezése az 1696. évre vezethető vissza, amelyről az anyakönyvek tanúskodnak. A legrégibb időkben Futásfalva a kézdiszentléleki, később a torjai plébániához, majd a kézdivásárhelyi minorita rendházhoz tartozott. Körülbelül 1786-ban alakult rendes plébániává.
1424. június 24-én Zsigmond király egyik ítéletében szerepel egy Márton nevű személy, Futásfalvi előnévvel. 1544-ben Fwtasfalwa néven fordul elő az oklevelekben. Az 1567-es regestrum 13 kapuval jegyzi. 1567-ben már Futásfalva néven szerepel. 1602-ben 160-an, 1619-ben 350-en lakták, 1823-ban már 752 lakosa volt Futásfalvának. Az 1941-ben feljegyzett 774-es lélekszám 1992-ben 390-re csökkent, jelenleg 330 a lakosok száma.
A régi templom helyén 1851-ben új templom alapkövét tették le, melyet 1856. június 24-én szentelt fel dr. Haynald Lajos püspök, Szent András apostol tiszteletére. A falu fölötti hegy Kápolna-bérce nevű helyén is állt egy kápolna Szent Imre herceg tiszteletére, melynek romjai a múlt század elején még láthatóak voltak. A falu alatt lévő Kápolnamezőn is állt egy másik kápolna Urunk színeváltozása tiszteletére, melynek helyét ma egy hármas kereszt jelzi.
Ikafalva. Az 1332-es forrásokban Ika Villa néven fordul elő, az 1567-es regestrumban 17 kapuval szerepel. 1332-ben plébániatemploma volt. A régi templom a papok hegyén állt, hajója Árpád-kori (kb. 13. századi) volt. Az eredeti szentélyt keresztboltozatos gótikus szentéllyel helyettesítették, melynek bordái a padlóig lenyúló gyámkövekre futottak. Gótikus volt a sekrestye ajtaja is. Az erődített templom helyett 1875-ben teljesen újat építettek, amely ma a falu központjában látható és református. A katolikusok Futásfalvára jártak szentmisére. 1947. június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén (a kápolna titulusa) Futásfalváról és Alsócsernátonból érkeztek keresztalják az új templom alapkövének ünnepélyes letételére. Időközben a telket (hirtelen elhunyt Pál fia emlékére) adományozó Kovács Ferenc meggondolta magát, így a szentmiséket magánházban végezték (Urszuly Mihály lakásán) éveken keresztül, egészen addig, amíg a ma látható kápolna 1962-ben megkezdett építkezési munkálatait befejezhették. Buzgó plébánosa, építője Bartis László szárhegyi születésű plébános, aki 1972–79 között volt Futásfalva és Ikafalva plébánosa. A kápolnát Kosza József főesperes, nyújtódi plébános 1977. július 3-án a püspök megbízásából ünnepélyesen felszentelte. Azóta a hittanórákat, a szentmiséket és ájtatosságokat az új kápolnában tartják.
Postacím:
527161 – Alungeni, nr. 80., jud. Covasna
Tel.:
0267-367.081
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: november 4.
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon 11 órakor, hétköznap nyáron 19, télen 17 órakor 
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.
Cikk
2026. április 18-án a székesegyházban de. 11 órától bemutatott ünnepi szentmise keretében főegyházmegyénk számára diakónussá szentelem a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet három V. éves akolitusát.
(Részlet a IV. / 2026. számú körlevélből)